őrnagy
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Noun
[edit]őrnagy (plural őrnagyok)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | őrnagy | őrnagyok |
| accusative | őrnagyot | őrnagyokat |
| dative | őrnagynak | őrnagyoknak |
| instrumental | őrnaggyal | őrnagyokkal |
| causal-final | őrnagyért | őrnagyokért |
| translative | őrnaggyá | őrnagyokká |
| terminative | őrnagyig | őrnagyokig |
| essive-formal | őrnagyként | őrnagyokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | őrnagyban | őrnagyokban |
| superessive | őrnagyon | őrnagyokon |
| adessive | őrnagynál | őrnagyoknál |
| illative | őrnagyba | őrnagyokba |
| sublative | őrnagyra | őrnagyokra |
| allative | őrnagyhoz | őrnagyokhoz |
| elative | őrnagyból | őrnagyokból |
| delative | őrnagyról | őrnagyokról |
| ablative | őrnagytól | őrnagyoktól |
| non-attributive possessive - singular |
őrnagyé | őrnagyoké |
| non-attributive possessive - plural |
őrnagyéi | őrnagyokéi |
| Possessive forms of őrnagy | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | őrnagyom | őrnagyaim |
| 2nd person sing. | őrnagyod | őrnagyaid |
| 3rd person sing. | őrnagya | őrnagyai |
| 1st person plural | őrnagyunk | őrnagyaink |
| 2nd person plural | őrnagyotok | őrnagyaitok |
| 3rd person plural | őrnagyuk | őrnagyaik |
Further reading
[edit]- őrnagy in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN