vitorlázás

Hungarian

Etymology

From vitorlázik +‎ -ás.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvitorlaːzaːʃ]
• Hyphenation: vi‧tor‧lá‧zás

Noun

vitorlázás (plural vitorlázások)

1. sailing, yachting

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	vitorlázás	vitorlázások
accusative	vitorlázást	vitorlázásokat
dative	vitorlázásnak	vitorlázásoknak
instrumental	vitorlázással	vitorlázásokkal
causal-final	vitorlázásért	vitorlázásokért
translative	vitorlázássá	vitorlázásokká
terminative	vitorlázásig	vitorlázásokig
essive-formal	vitorlázásként	vitorlázásokként
essive-modal	—	—
inessive	vitorlázásban	vitorlázásokban
superessive	vitorlázáson	vitorlázásokon
adessive	vitorlázásnál	vitorlázásoknál
illative	vitorlázásba	vitorlázásokba
sublative	vitorlázásra	vitorlázásokra
allative	vitorlázáshoz	vitorlázásokhoz
elative	vitorlázásból	vitorlázásokból
delative	vitorlázásról	vitorlázásokról
ablative	vitorlázástól	vitorlázásoktól
non-attributive possessive - singular	vitorlázásé	vitorlázásoké
non-attributive possessive - plural	vitorlázáséi	vitorlázásokéi

Possessive forms of vitorlázás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	vitorlázásom	vitorlázásaim
2nd person sing.	vitorlázásod	vitorlázásaid
3rd person sing.	vitorlázása	vitorlázásai
1st person plural	vitorlázásunk	vitorlázásaink
2nd person plural	vitorlázásotok	vitorlázásaitok
3rd person plural	vitorlázásuk	vitorlázásaik

Derived terms

• jégvitorlázás

Related terms

• vitorlás

Further reading

• vitorlázás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN