veszt

Hungarian

Etymology

From the verb vesz(ik), vész (“to perish”) +‎ -t (causative suffix). Compare veszít.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvɛst]
• Rhymes: -ɛst

Verb

veszt

1. (transitive, intransitive) Alternative form of veszít
2. (transitive, archaic, in phrases, mostly with vízbe (“into the water”)) to kill

Conjugation

Conjugation of veszt

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	vesztek	vesztesz	veszt	vesztünk	vesztetek	vesztenek
			def.	vesztem	veszted	veszti	vesztjük	vesztitek	vesztik
			2nd obj	vesztelek
		past	indef.	vesztettem	vesztettél	vesztett	vesztettünk	vesztettetek	vesztettek
			def.	vesztettem	vesztetted	vesztette	vesztettük	vesztettétek	vesztették
			2nd obj	vesztettelek
		future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. veszteni fog.
archaic preterite		indef.	veszték	vesztél	veszte	veszténk	vesztétek	vesztének
		def.	vesztém	vesztéd	veszté	veszténk	vesztétek	veszték
		2nd obj	vesztélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. veszt vala, vesztett vala/volt.
archaic future	indef.	vesztendek	vesztendesz	vesztend	vesztendünk	vesztendetek	vesztendenek
	def.	vesztendem	vesztended	vesztendi	vesztendjük	vesztenditek	vesztendik
	2nd obj	vesztendelek
condi­tional	pre­sent	indef.	vesztenék	vesztenél	vesztene	vesztenénk	vesztenétek	vesztenének
		def.	veszteném	vesztenéd	vesztené	vesztenénk (or vesztenők)	vesztenétek	vesztenék
		2nd obj	vesztenélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. vesztett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	vesszek	vessz or vesszél	vesszen	vesszünk	vesszetek	vesszenek
			def.	vesszem	veszd or vesszed	vessze	vesszük	vesszétek	vesszék
			2nd obj	vesszelek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. vesztett légyen
infinitive	veszteni		vesztenem	vesztened	vesztenie	vesztenünk	vesztenetek	veszteniük
other forms	verbal noun		present part.	past part.	future part.	adverbial participle		causative
	vesztés		vesztő	vesztett	vesztendő	vesztve (vesztvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

Potential conjugation of veszt

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
indica­tive	indica­tive	pre­sent	indef.	veszthetek	veszthetsz	veszthet	veszthetünk	veszthettek	veszthetnek
			def.	veszthetem	vesztheted	vesztheti	veszthetjük	veszthetitek	veszthetik
			2nd obj	veszthetlek
		past	indef.	veszthettem	veszthettél	veszthetett	veszthettünk	veszthettetek	veszthettek
			def.	veszthettem	veszthetted	veszthette	veszthettük	veszthettétek	veszthették
			2nd obj	veszthettelek
archaic preterite		indef.	vesztheték	veszthetél	veszthete	vesztheténk	veszthetétek	veszthetének
		def.	veszthetém	veszthetéd	vesztheté	vesztheténk	veszthetétek	vesztheték
		2nd obj	veszthetélek
archaic past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. veszthet vala, veszthetett vala/volt.
archaic future	indef.	veszthetendek or vesztandhatok	veszthetendesz or vesztandhatsz	veszthetend or vesztandhat	veszthetendünk or vesztandhatunk	veszthetendetek or vesztandhattok	veszthetendenek or vesztandhatnak
	def.	veszthetendem or vesztandhatom	veszthetended or vesztandhatod	veszthetendi or vesztandhatja	veszthetendjük or vesztandhatjuk	veszthetenditek or vesztandhatjátok	veszthetendik or vesztandhatják
	2nd obj	veszthetendelek or vesztandhatlak
condi­tional	pre­sent	indef.	veszthetnék	veszthetnél	veszthetne	veszthetnénk	veszthetnétek	veszthetnének
		def.	veszthetném	veszthetnéd	veszthetné	veszthetnénk (or veszthetnők)	veszthetnétek	veszthetnék
		2nd obj	veszthetnélek
	past		Indicative past forms followed by volna, e.g. veszthetett volna
sub­junc­tive	sub­junc­tive	pre­sent	indef.	veszthessek	veszthess or veszthessél	veszthessen	veszthessünk	veszthessetek	veszthessenek
			def.	veszthessem	veszthesd or veszthessed	veszthesse	veszthessük	veszthessétek	veszthessék
			2nd obj	veszthesselek
(archaic) past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. veszthetett légyen
infinitive	(veszthetni)		(veszthetnem)	(veszthetned)	(veszthetnie)	(veszthetnünk)	(veszthetnetek)	(veszthetniük)
other forms	positive adjective			negative adjective		adverbial participle
	veszthető			veszthetetlen		(veszthetve / veszthetvén)

Derived terms

• veszteget
• vesztes
• veszteség

(With verbal prefixes):

• elveszt
• rajtaveszt

Expressions

• életét veszti

Further reading

• veszt , partly redirecting to veszít in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.