vegyész
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]vegy- + -ész (noun-forming suffix denoting an occupation)
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]vegyész (plural vegyészek)
- chemist (a person who specializes in the science of chemistry, especially at a professional level)
- Synonym: vegyészmérnök
- (colloquial) chemistry student (a person studying the science of chemistry in a university, college or in a trade school)
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | vegyész | vegyészek |
| accusative | vegyészt | vegyészeket |
| dative | vegyésznek | vegyészeknek |
| instrumental | vegyésszel | vegyészekkel |
| causal-final | vegyészért | vegyészekért |
| translative | vegyésszé | vegyészekké |
| terminative | vegyészig | vegyészekig |
| essive-formal | vegyészként | vegyészekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | vegyészben | vegyészekben |
| superessive | vegyészen | vegyészeken |
| adessive | vegyésznél | vegyészeknél |
| illative | vegyészbe | vegyészekbe |
| sublative | vegyészre | vegyészekre |
| allative | vegyészhez | vegyészekhez |
| elative | vegyészből | vegyészekből |
| delative | vegyészről | vegyészekről |
| ablative | vegyésztől | vegyészektől |
| non-attributive possessive – singular |
vegyészé | vegyészeké |
| non-attributive possessive – plural |
vegyészéi | vegyészekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | vegyészem | vegyészeim |
| 2nd person sing. | vegyészed | vegyészeid |
| 3rd person sing. | vegyésze | vegyészei |
| 1st person plural | vegyészünk | vegyészeink |
| 2nd person plural | vegyészetek | vegyészeitek |
| 3rd person plural | vegyészük | vegyészeik |
Derived terms
[edit](Compound words):
See also
[edit]Further reading
[edit]- vegyész in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN