vastagbél

Hungarian

Etymology

vastag (“thick”) +‎ bél (“intestine”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvɒʃtɒɡbeːl]
• Hyphenation: vas‧tag‧bél
• Rhymes: -eːl

Noun

vastagbél (plural vastagbelek)

1. (anatomy) colon, large intestine

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	vastagbél	vastagbelek
accusative	vastagbelet	vastagbeleket
dative	vastagbélnek	vastagbeleknek
instrumental	vastagbéllel	vastagbelekkel
causal-final	vastagbélért	vastagbelekért
translative	vastagbéllé	vastagbelekké
terminative	vastagbélig	vastagbelekig
essive-formal	vastagbélként	vastagbelekként
essive-modal	—	—
inessive	vastagbélben	vastagbelekben
superessive	vastagbélen	vastagbeleken
adessive	vastagbélnél	vastagbeleknél
illative	vastagbélbe	vastagbelekbe
sublative	vastagbélre	vastagbelekre
allative	vastagbélhez	vastagbelekhez
elative	vastagbélből	vastagbelekből
delative	vastagbélről	vastagbelekről
ablative	vastagbéltől	vastagbelektől
non-attributive possessive - singular	vastagbélé	vastagbeleké
non-attributive possessive - plural	vastagbéléi	vastagbelekéi

Possessive forms of vastagbél
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	vastagbelem	vastagbeleim
2nd person sing.	vastagbeled	vastagbeleid
3rd person sing.	vastagbele	vastagbelei
1st person plural	vastagbelünk	vastagbeleink
2nd person plural	vastagbeletek	vastagbeleitek
3rd person plural	vastagbelük	vastagbeleik

Derived terms

• haránt vastagbél
• felszálló vastagbél
• leszálló vastagbél

Further reading

• vastagbél in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN