bél

See also: Appendix:Variations of "bel"

Franco-Provençal

Alternative forms

• biô

Etymology

Inherited from Latin bellus.

Adjective

bél (feminine bèla, masculine plural béls, feminine plural bèles)

1. beautiful

Derived terms

• belèta
• biô-fely
• biotât

References

• beau in DicoFranPro: Dictionnaire Français/Francoprovençal – on dicofranpro.llm.umontreal.ca
• bél in Lo trèsor Arpitan – on arpitan.eu

Hungarian

Alternative forms

• bel (archaic)

Etymology

From Old Turkic 𐰋𐰃𐰠 (b²il² /⁠bél⁠/, “waist”). Alternatively, perhaps from Proto-Uralic *pälɜ (“interior, inside”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbeːl]

• Audio:

  (file)

• Rhymes: -eːl

Noun

bél (plural belek)

1. (anatomy) intestine, bowel
2. kernel (of nut)
3. flesh, pulp (fruit)
4. the soft part of bread
5. wick (candle)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	bél	belek
accusative	belet	beleket
dative	bélnek	beleknek
instrumental	béllel	belekkel
causal-final	bélért	belekért
translative	béllé	belekké
terminative	bélig	belekig
essive-formal	bélként	belekként
essive-modal	—	—
inessive	bélben	belekben
superessive	belen	beleken
adessive	bélnél	beleknél
illative	bélbe	belekbe
sublative	bélre	belekre
allative	bélhez	belekhez
elative	bélből	belekből
delative	bélről	belekről
ablative	béltől	belektől
non-attributive possessive - singular	bélé	beleké
non-attributive possessive - plural	béléi	belekéi

Possessive forms of bél
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	belem	beleim
2nd person sing.	beled	beleid
3rd person sing.	bele	belei
1st person plural	belünk	beleink
2nd person plural	beletek	beleitek
3rd person plural	belük	beleik

Derived terms

• bele
• beles
• belez
• belű, bélű
• bélel → bélelt, bélés, béllet
• béles

 

Compound words with this term at the beginning

• bélátfúródás
• bélbaj
• bélbaktérium
• bélbolyh
• bélcsatorna
• bélcsavarodás
• bélebűzhödt
• bélelzáródás
• bélfa
• bélfekély
• bélféreg
• bélflóra
• bélfodor
• bélfürdő
• bélgáz
• bélgiliszta
• bélgörcs
• bélgyulladás
• bélháj
• bélhurut
• bélhúr
• béljós
• bélmozgás
• bélműködés
• bélnedv
• bélpangás
• bélpokol → bélpoklos
• bélrák
• bélrenyheség
• bélsár
• bélsugár
• bélszín
• béltisztító
• bélzsír

 

Compound words with this term at the end

• bodzabél
• ceruzabél
• csípőbél
• dióbél
• disznóbél
• éhbél
• fogbél
• gyertyabél
• hurkabél
• kenyérbél
• kókuszbél
• lámpabél
• marhabél
• műbél
• nyombél
• patkóbél
• szigmabél
• tányérbél
• űrbél
• vakbél
• vastagbél
• végbél
• vékonybél

 

Related terms

• -ba / -be
• -ban / -ben
• be → be-
• bél (and archaic bel)
• bel-
• bele (belé, beléje)
• -beli (-béli)
• beljebb (bellebb)
• bellebbez (beljebbez)
• belőle
• belső (benső)
• belül (belől, bévül)
• benne
• bennünket, -eteket
• bent (benn)
• -ból / -ből

Further reading

• bél in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• bél in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).

Old Irish

Etymology

Possibly from Proto-Celtic *weblos. Compare Welsh gwefl (“animal lip”), Cornish gwevel.

Pronunciation

• IPA^(key): /bʲeːl/

Noun

bél m (genitive béoil or béuil, nominative plural béoil or béuil)

1. lip
2. (sometimes in the plural) mouth
   • c. 800, Würzburg Glosses on the Pauline Epistles, published in Thesaurus Palaeohibernicus (reprinted 1987, Dublin Institute for Advanced Studies), edited and with translations by Whitley Stokes and John Strachan, vol. I, pp. 499–712, Wb. 14^c23

     co beid .i. co mbed a ndéde sin im labrad-sa .i. gáu et fír .i. combad sain a n‑as·berin ó bélib et aní imme·rádin ó chridiu

     so that there may be, i.e. so that those two things might be in my speaking, namely false and true, i.e. so that what I might say with [my] mouth and what I might think with [my] heart might be different

3. opening

Inflection

Masculine o-stem
	Singular	Dual	Plural
Nominative	bél	bélL	béoilL, béuil
Vocative	béoil, béuil	bélL	béoluH
Accusative	bélN	bélL	béoluH
Genitive	béoilL, béuil	bél	bélN
Dative	béulL	bélaib, bélib	bélaib, bélib
Initial mutations of a following adjective: H = triggers aspiration L = triggers lenition N = triggers nasalization

Derived terms

• bélmar
• bélrae

 

Descendants

• Irish: béal, beola
• Manx: beeal
• Scottish Gaelic: beul
• ⇒ Middle Irish: bélbach
  • Irish: béalbhach

Mutation

Mutation of bél

radical	lenition	nasalization
bél	bél pronounced with /β(ʲ)-/	mbél

Note: Certain mutated forms of some words can never occur in Old Irish.
All possible mutated forms are displayed for convenience.

Further reading

• Gregory Toner, Sharon Arbuthnot, Máire Ní Mhaonaigh, Marie-Luise Theuerkauf, Dagmar Wodtko, editors (2019), “bél”, in eDIL: Electronic Dictionary of the Irish Language