vagyontalanság

Hungarian

Etymology

From vagyontalan (“penniless, fortuneless”) +‎ -ság (noun-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvɒɟontɒlɒnʃaːɡ]
• Hyphenation: va‧gyon‧ta‧lan‧ság

Noun

vagyontalanság

1. lack of assets (the condition of having no money and possessions)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	vagyontalanság	vagyontalanságok
accusative	vagyontalanságot	vagyontalanságokat
dative	vagyontalanságnak	vagyontalanságoknak
instrumental	vagyontalansággal	vagyontalanságokkal
causal-final	vagyontalanságért	vagyontalanságokért
translative	vagyontalansággá	vagyontalanságokká
terminative	vagyontalanságig	vagyontalanságokig
essive-formal	vagyontalanságként	vagyontalanságokként
essive-modal	—	—
inessive	vagyontalanságban	vagyontalanságokban
superessive	vagyontalanságon	vagyontalanságokon
adessive	vagyontalanságnál	vagyontalanságoknál
illative	vagyontalanságba	vagyontalanságokba
sublative	vagyontalanságra	vagyontalanságokra
allative	vagyontalansághoz	vagyontalanságokhoz
elative	vagyontalanságból	vagyontalanságokból
delative	vagyontalanságról	vagyontalanságokról
ablative	vagyontalanságtól	vagyontalanságoktól
non-attributive possessive - singular	vagyontalanságé	vagyontalanságoké
non-attributive possessive - plural	vagyontalanságéi	vagyontalanságokéi

Possessive forms of vagyontalanság
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	vagyontalanságom	vagyontalanságaim
2nd person sing.	vagyontalanságod	vagyontalanságaid
3rd person sing.	vagyontalansága	vagyontalanságai
1st person plural	vagyontalanságunk	vagyontalanságaink
2nd person plural	vagyontalanságotok	vagyontalanságaitok
3rd person plural	vagyontalanságuk	vagyontalanságaik