végítélet
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]vég (“end”) + ítélet (“judgement”)
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]végítélet (plural végítéletek)
Declension
[edit]singular | plural | |
---|---|---|
nominative | végítélet | végítéletek |
accusative | végítéletet | végítéleteket |
dative | végítéletnek | végítéleteknek |
instrumental | végítélettel | végítéletekkel |
causal-final | végítéletért | végítéletekért |
translative | végítéletté | végítéletekké |
terminative | végítéletig | végítéletekig |
essive-formal | végítéletként | végítéletekként |
essive-modal | — | — |
inessive | végítéletben | végítéletekben |
superessive | végítéleten | végítéleteken |
adessive | végítéletnél | végítéleteknél |
illative | végítéletbe | végítéletekbe |
sublative | végítéletre | végítéletekre |
allative | végítélethez | végítéletekhez |
elative | végítéletből | végítéletekből |
delative | végítéletről | végítéletekről |
ablative | végítélettől | végítéletektől |
non-attributive possessive – singular |
végítéleté | végítéleteké |
non-attributive possessive – plural |
végítéletéi | végítéletekéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | végítéletem | végítéleteim |
2nd person sing. | végítéleted | végítéleteid |
3rd person sing. | végítélete | végítéletei |
1st person plural | végítéletünk | végítéleteink |
2nd person plural | végítéletetek | végítéleteitek |
3rd person plural | végítéletük | végítéleteik |
Further reading
[edit]- végítélet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN