utasítás
Appearance
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Noun
[edit]utasítás (plural utasítások)
- command, directive, instruction, order
- Synonym: rendelkezés
Declension
[edit]Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | utasítás | utasítások |
accusative | utasítást | utasításokat |
dative | utasításnak | utasításoknak |
instrumental | utasítással | utasításokkal |
causal-final | utasításért | utasításokért |
translative | utasítássá | utasításokká |
terminative | utasításig | utasításokig |
essive-formal | utasításként | utasításokként |
essive-modal | — | — |
inessive | utasításban | utasításokban |
superessive | utasításon | utasításokon |
adessive | utasításnál | utasításoknál |
illative | utasításba | utasításokba |
sublative | utasításra | utasításokra |
allative | utasításhoz | utasításokhoz |
elative | utasításból | utasításokból |
delative | utasításról | utasításokról |
ablative | utasítástól | utasításoktól |
non-attributive possessive - singular |
utasításé | utasításoké |
non-attributive possessive - plural |
utasításéi | utasításokéi |
Possessive forms of utasítás | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | utasításom | utasításaim |
2nd person sing. | utasításod | utasításaid |
3rd person sing. | utasítása | utasításai |
1st person plural | utasításunk | utasításaink |
2nd person plural | utasításotok | utasításaitok |
3rd person plural | utasításuk | utasításaik |
Further reading
[edit]- utasítás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN