Jump to content

transzformáció

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from English transformation and German Transformation.[1] With Latinate -áció ending.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈtrɒnsformaːt͡sijoː]
  • Hyphenation: transz‧for‧má‧ció
  • Rhymes: -joː

Noun

[edit]

transzformáció (plural transzformációk)

  1. transformation

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative transzformáció transzformációk
accusative transzformációt transzformációkat
dative transzformációnak transzformációknak
instrumental transzformációval transzformációkkal
causal-final transzformációért transzformációkért
translative transzformációvá transzformációkká
terminative transzformációig transzformációkig
essive-formal transzformációként transzformációkként
essive-modal
inessive transzformációban transzformációkban
superessive transzformáción transzformációkon
adessive transzformációnál transzformációknál
illative transzformációba transzformációkba
sublative transzformációra transzformációkra
allative transzformációhoz transzformációkhoz
elative transzformációból transzformációkból
delative transzformációról transzformációkról
ablative transzformációtól transzformációktól
non-attributive
possessive - singular
transzformációé transzformációké
non-attributive
possessive - plural
transzformációéi transzformációkéi
Possessive forms of transzformáció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. transzformációm transzformációim
2nd person sing. transzformációd transzformációid
3rd person sing. transzformációja transzformációi
1st person plural transzformációnk transzformációink
2nd person plural transzformációtok transzformációitok
3rd person plural transzformációjuk transzformációik

Derived terms

[edit]
Compound words
Expressions

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN