Jump to content

tanév

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

tan +‎ év

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈtɒneːv]
  • Hyphenation: tan‧év
  • Rhymes: -eːv

Noun

[edit]

tanév (plural tanévek)

  1. school year

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative tanév tanévek
accusative tanévet tanéveket
dative tanévnek tanéveknek
instrumental tanévvel tanévekkel
causal-final tanévért tanévekért
translative tanévvé tanévekké
terminative tanévig tanévekig
essive-formal tanévként tanévekként
essive-modal
inessive tanévben tanévekben
superessive tanéven tanéveken
adessive tanévnél tanéveknél
illative tanévbe tanévekbe
sublative tanévre tanévekre
allative tanévhez tanévekhez
elative tanévből tanévekből
delative tanévről tanévekről
ablative tanévtől tanévektől
non-attributive
possessive - singular
tanévé tanéveké
non-attributive
possessive - plural
tanévéi tanévekéi
Possessive forms of tanév
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tanévem tanéveim
2nd person sing. tanéved tanéveid
3rd person sing. tanéve tanévei
1st person plural tanévünk tanéveink
2nd person plural tanévetek tanéveitek
3rd person plural tanévük tanéveik

Further reading

[edit]
  • tanév in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN