szubsztancia

Hungarian

Etymology

From Latin substantia (“substance, essence”), from substāns, present active participle of substō (“exist; literally, stand under”), from sub + stō (“stand”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsupstɒnt͡sijɒ]
• Hyphenation: szubsz‧tan‧cia
• Rhymes: -jɒ

Noun

szubsztancia

1. substance (the essential part of anything; the most vital part)

   Synonym: lényeg

2. substance (physical matter; material)

   Synonym: anyag

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	szubsztancia	szubsztanciák
accusative	szubsztanciát	szubsztanciákat
dative	szubsztanciának	szubsztanciáknak
instrumental	szubsztanciával	szubsztanciákkal
causal-final	szubsztanciáért	szubsztanciákért
translative	szubsztanciává	szubsztanciákká
terminative	szubsztanciáig	szubsztanciákig
essive-formal	szubsztanciaként	szubsztanciákként
essive-modal	—	—
inessive	szubsztanciában	szubsztanciákban
superessive	szubsztancián	szubsztanciákon
adessive	szubsztanciánál	szubsztanciáknál
illative	szubsztanciába	szubsztanciákba
sublative	szubsztanciára	szubsztanciákra
allative	szubsztanciához	szubsztanciákhoz
elative	szubsztanciából	szubsztanciákból
delative	szubsztanciáról	szubsztanciákról
ablative	szubsztanciától	szubsztanciáktól
non-attributive possessive - singular	szubsztanciáé	szubsztanciáké
non-attributive possessive - plural	szubsztanciáéi	szubsztanciákéi

Possessive forms of szubsztancia
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szubsztanciám	szubsztanciáim
2nd person sing.	szubsztanciád	szubsztanciáid
3rd person sing.	szubsztanciája	szubsztanciái
1st person plural	szubsztanciánk	szubsztanciáink
2nd person plural	szubsztanciátok	szubsztanciáitok
3rd person plural	szubsztanciájuk	szubsztanciáik

Further reading

• szubsztancia in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN