szilva
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From a Slavic language, from Proto-Slavic *sliva.
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]szilva (plural szilvák)
Declension
[edit]| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szilva | szilvák |
| accusative | szilvát | szilvákat |
| dative | szilvának | szilváknak |
| instrumental | szilvával | szilvákkal |
| causal-final | szilváért | szilvákért |
| translative | szilvává | szilvákká |
| terminative | szilváig | szilvákig |
| essive-formal | szilvaként | szilvákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szilvában | szilvákban |
| superessive | szilván | szilvákon |
| adessive | szilvánál | szilváknál |
| illative | szilvába | szilvákba |
| sublative | szilvára | szilvákra |
| allative | szilvához | szilvákhoz |
| elative | szilvából | szilvákból |
| delative | szilváról | szilvákról |
| ablative | szilvától | szilváktól |
| non-attributive possessive - singular |
szilváé | szilváké |
| non-attributive possessive - plural |
szilváéi | szilvákéi |
| Possessive forms of szilva | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szilvám | szilváim |
| 2nd person sing. | szilvád | szilváid |
| 3rd person sing. | szilvája | szilvái |
| 1st person plural | szilvánk | szilváink |
| 2nd person plural | szilvátok | szilváitok |
| 3rd person plural | szilvájuk | szilváik |
Derived terms
[edit]Compound words
Expressions
Further reading
[edit]- szilva in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN