szilke
Hungarian
[edit]
Etymology
[edit]Of unknown origin.[1]
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]szilke (plural szilkék)
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | szilke | szilkék |
| accusative | szilkét | szilkéket |
| dative | szilkének | szilkéknek |
| instrumental | szilkével | szilkékkel |
| causal-final | szilkéért | szilkékért |
| translative | szilkévé | szilkékké |
| terminative | szilkéig | szilkékig |
| essive-formal | szilkeként | szilkékként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szilkében | szilkékben |
| superessive | szilkén | szilkéken |
| adessive | szilkénél | szilkéknél |
| illative | szilkébe | szilkékbe |
| sublative | szilkére | szilkékre |
| allative | szilkéhez | szilkékhez |
| elative | szilkéből | szilkékből |
| delative | szilkéről | szilkékről |
| ablative | szilkétől | szilkéktől |
| non-attributive possessive – singular |
szilkéé | szilkéké |
| non-attributive possessive – plural |
szilkééi | szilkékéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | szilkém | szilkéim |
| 2nd person sing. | szilkéd | szilkéid |
| 3rd person sing. | szilkéje | szilkéi |
| 1st person plural | szilkénk | szilkéink |
| 2nd person plural | szilkétek | szilkéitek |
| 3rd person plural | szilkéjük | szilkéik |
References
[edit]- ^ szilke in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.
Further reading
[edit]- szilke in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN