szenvedés

Hungarian

Etymology

szenved +‎ -és

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsɛɱvɛdeːʃ]
• Hyphenation: szen‧ve‧dés

Noun

szenvedés (plural szenvedések)

1. suffering, torment

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szenvedés	szenvedések
accusative	szenvedést	szenvedéseket
dative	szenvedésnek	szenvedéseknek
instrumental	szenvedéssel	szenvedésekkel
causal-final	szenvedésért	szenvedésekért
translative	szenvedéssé	szenvedésekké
terminative	szenvedésig	szenvedésekig
essive-formal	szenvedésként	szenvedésekként
essive-modal	—	—
inessive	szenvedésben	szenvedésekben
superessive	szenvedésen	szenvedéseken
adessive	szenvedésnél	szenvedéseknél
illative	szenvedésbe	szenvedésekbe
sublative	szenvedésre	szenvedésekre
allative	szenvedéshez	szenvedésekhez
elative	szenvedésből	szenvedésekből
delative	szenvedésről	szenvedésekről
ablative	szenvedéstől	szenvedésektől
non-attributive possessive - singular	szenvedésé	szenvedéseké
non-attributive possessive - plural	szenvedéséi	szenvedésekéi

Possessive forms of szenvedés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szenvedésem	szenvedéseim
2nd person sing.	szenvedésed	szenvedéseid
3rd person sing.	szenvedése	szenvedései
1st person plural	szenvedésünk	szenvedéseink
2nd person plural	szenvedésetek	szenvedéseitek
3rd person plural	szenvedésük	szenvedéseik

Derived terms

• kínszenvedés

Further reading

• szenvedés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN