szentbeszéd

Hungarian

Etymology

szent (“holy, religious”) +‎ beszéd (“speech, address”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsɛndbɛseːd]
• Hyphenation: szent‧be‧széd

Noun

szentbeszéd (plural szentbeszédek)

1. (religion) sermon (a spoken address on a religious matter)

   Synonym: prédikáció

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szentbeszéd	szentbeszédek
accusative	szentbeszédet	szentbeszédeket
dative	szentbeszédnek	szentbeszédeknek
instrumental	szentbeszéddel	szentbeszédekkel
causal-final	szentbeszédért	szentbeszédekért
translative	szentbeszéddé	szentbeszédekké
terminative	szentbeszédig	szentbeszédekig
essive-formal	szentbeszédként	szentbeszédekként
essive-modal	—	—
inessive	szentbeszédben	szentbeszédekben
superessive	szentbeszéden	szentbeszédeken
adessive	szentbeszédnél	szentbeszédeknél
illative	szentbeszédbe	szentbeszédekbe
sublative	szentbeszédre	szentbeszédekre
allative	szentbeszédhez	szentbeszédekhez
elative	szentbeszédből	szentbeszédekből
delative	szentbeszédről	szentbeszédekről
ablative	szentbeszédtől	szentbeszédektől
non-attributive possessive - singular	szentbeszédé	szentbeszédeké
non-attributive possessive - plural	szentbeszédéi	szentbeszédekéi

Possessive forms of szentbeszéd
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szentbeszédem	szentbeszédeim
2nd person sing.	szentbeszéded	szentbeszédeid
3rd person sing.	szentbeszéde	szentbeszédei
1st person plural	szentbeszédünk	szentbeszédeink
2nd person plural	szentbeszédetek	szentbeszédeitek
3rd person plural	szentbeszédük	szentbeszédeik

Further reading

• szentbeszéd in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN