szövetkezet

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

szövetkezik +‎ -et[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsøvɛtkɛzɛt]
  • Hyphenation: szö‧vet‧ke‧zet

Noun

[edit]

szövetkezet (plural szövetkezetek)

  1. cooperative (a type of company)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szövetkezet szövetkezetek
accusative szövetkezetet szövetkezeteket
dative szövetkezetnek szövetkezeteknek
instrumental szövetkezettel szövetkezetekkel
causal-final szövetkezetért szövetkezetekért
translative szövetkezetté szövetkezetekké
terminative szövetkezetig szövetkezetekig
essive-formal szövetkezetként szövetkezetekként
essive-modal
inessive szövetkezetben szövetkezetekben
superessive szövetkezeten szövetkezeteken
adessive szövetkezetnél szövetkezeteknél
illative szövetkezetbe szövetkezetekbe
sublative szövetkezetre szövetkezetekre
allative szövetkezethez szövetkezetekhez
elative szövetkezetből szövetkezetekből
delative szövetkezetről szövetkezetekről
ablative szövetkezettől szövetkezetektől
non-attributive
possessive - singular
szövetkezeté szövetkezeteké
non-attributive
possessive - plural
szövetkezetéi szövetkezetekéi
Possessive forms of szövetkezet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szövetkezetem szövetkezeteim
2nd person sing. szövetkezeted szövetkezeteid
3rd person sing. szövetkezete szövetkezetei
1st person plural szövetkezetünk szövetkezeteink
2nd person plural szövetkezetetek szövetkezeteitek
3rd person plural szövetkezetük szövetkezeteik

Derived terms

[edit]
Compound words

References

[edit]
  1. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading

[edit]