szád

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsaːd]
• Hyphenation: szád

Etymology 1

száj (“mouth”) +‎ -d (“your”, possessive suffix)

Alternative forms

• szájad

Noun

szád

1. second-person singular single-possession possessive of száj

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	szád	—
accusative	szádat	—
dative	szádnak	—
instrumental	száddal	—
causal-final	szádért	—
translative	száddá	—
terminative	szádig	—
essive-formal	szádként	—
essive-modal	—	—
inessive	szádban	—
superessive	szádon	—
adessive	szádnál	—
illative	szádba	—
sublative	szádra	—
allative	szádhoz	—
elative	szádból	—
delative	szádról	—
ablative	szádtól	—
non-attributive possessive – singular	szádé	—
non-attributive possessive – plural	szádéi	—

Etymology 2

From Proto-Uralic *ćunti (“mouth, throat”)

Alternative forms

• száda

Noun

szád (plural szádak or szádok)

1. (rare) aperture, mouth, entrance, opening, orifice (of a hollow object or natural formation, e.g. of a mine, a cave, a pot, a barrel, a cauldron, an oven, or a pit)
2. (weaving) the opening between warp threads, through which the shuttle goes

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	szád	szádak
accusative	szádat	szádakat
dative	szádnak	szádaknak
instrumental	száddal	szádakkal
causal-final	szádért	szádakért
translative	száddá	szádakká
terminative	szádig	szádakig
essive-formal	szádként	szádakként
essive-modal	—	—
inessive	szádban	szádakban
superessive	szádon	szádakon
adessive	szádnál	szádaknál
illative	szádba	szádakba
sublative	szádra	szádakra
allative	szádhoz	szádakhoz
elative	szádból	szádakból
delative	szádról	szádakról
ablative	szádtól	szádaktól
non-attributive possessive – singular	szádé	szádaké
non-attributive possessive – plural	szádéi	szádakéi

Possessive forms of szád

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szádam	szádaim
2nd person sing.	szádad	szádaid
3rd person sing.	száda	szádai
1st person plural	szádunk	szádaink
2nd person plural	szádatok	szádaitok
3rd person plural	száduk	szádaik

or

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	szád	szádok
accusative	szádot	szádokat
dative	szádnak	szádoknak
instrumental	száddal	szádokkal
causal-final	szádért	szádokért
translative	száddá	szádokká
terminative	szádig	szádokig
essive-formal	szádként	szádokként
essive-modal	—	—
inessive	szádban	szádokban
superessive	szádon	szádokon
adessive	szádnál	szádoknál
illative	szádba	szádokba
sublative	szádra	szádokra
allative	szádhoz	szádokhoz
elative	szádból	szádokból
delative	szádról	szádokról
ablative	szádtól	szádoktól
non-attributive possessive – singular	szádé	szádoké
non-attributive possessive – plural	szádéi	szádokéi

Possessive forms of szád

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szádom	szádaim, szádjaim
2nd person sing.	szádod	szádaid, szádjaid
3rd person sing.	száda, szádja	szádai, szádjai
1st person plural	szádunk	szádaink, szádjaink
2nd person plural	szádotok	szádaitok, szádjaitok
3rd person plural	száduk, szádjuk	szádaik, szádjaik

Further reading

• szád in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN