suszter

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from German Schuster.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈʃustɛr]
  • Hyphenation: susz‧ter
  • Rhymes: -ɛr

Noun

[edit]

suszter (plural suszterek)

  1. (dated) shoemaker
    Synonym: cipész

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative suszter suszterek
accusative susztert susztereket
dative suszternek susztereknek
instrumental suszterrel suszterekkel
causal-final suszterért suszterekért
translative suszterré suszterekké
terminative suszterig suszterekig
essive-formal suszterként suszterekként
essive-modal
inessive suszterben suszterekben
superessive suszteren susztereken
adessive suszternél susztereknél
illative suszterbe suszterekbe
sublative suszterre suszterekre
allative suszterhez suszterekhez
elative suszterből suszterekből
delative suszterről suszterekről
ablative susztertől suszterektől
non-attributive
possessive - singular
suszteré susztereké
non-attributive
possessive - plural
suszteréi suszterekéi
Possessive forms of suszter
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. suszterem susztereim
2nd person sing. susztered susztereid
3rd person sing. susztere suszterei
1st person plural suszterünk susztereink
2nd person plural suszteretek susztereitek
3rd person plural suszterük susztereik

Further reading

[edit]
  • suszter in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN