sáncárok

Hungarian

Etymology

sánc +‎ árok

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʃaːnt͡saːrok]
• Hyphenation: sánc‧árok

Noun

sáncárok (plural sáncárkok)

1. trench, ditch, moat, fosse (a long, narrow ditch dug in the ground, especially in warfare)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	sáncárok	sáncárkok
accusative	sáncárkot	sáncárkokat
dative	sáncároknak	sáncárkoknak
instrumental	sáncárokkal	sáncárkokkal
causal-final	sáncárokért	sáncárkokért
translative	sáncárokká	sáncárkokká
terminative	sáncárokig	sáncárkokig
essive-formal	sáncárokként	sáncárkokként
essive-modal	—	—
inessive	sáncárokban	sáncárkokban
superessive	sáncárkon	sáncárkokon
adessive	sáncároknál	sáncárkoknál
illative	sáncárokba	sáncárkokba
sublative	sáncárokra	sáncárkokra
allative	sáncárokhoz	sáncárkokhoz
elative	sáncárokból	sáncárkokból
delative	sáncárokról	sáncárkokról
ablative	sáncároktól	sáncárkoktól
non-attributive possessive - singular	sáncároké	sáncárkoké
non-attributive possessive - plural	sáncárokéi	sáncárkokéi

Possessive forms of sáncárok
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	sáncárkom	sáncárkaim
2nd person sing.	sáncárkod	sáncárkaid
3rd person sing.	sáncárka	sáncárkai
1st person plural	sáncárkunk	sáncárkaink
2nd person plural	sáncárkotok	sáncárkaitok
3rd person plural	sáncárkuk	sáncárkaik

Further reading

• sáncárok in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN