rabszolga

Hungarian

Etymology

rab +‎ szolga

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈrɒpsolɡɒ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: rab‧szol‧ga
• Rhymes: -ɡɒ

Noun

rabszolga (plural rabszolgák)

1. slave

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	rabszolga	rabszolgák
accusative	rabszolgát	rabszolgákat
dative	rabszolgának	rabszolgáknak
instrumental	rabszolgával	rabszolgákkal
causal-final	rabszolgáért	rabszolgákért
translative	rabszolgává	rabszolgákká
terminative	rabszolgáig	rabszolgákig
essive-formal	rabszolgaként	rabszolgákként
essive-modal	—	—
inessive	rabszolgában	rabszolgákban
superessive	rabszolgán	rabszolgákon
adessive	rabszolgánál	rabszolgáknál
illative	rabszolgába	rabszolgákba
sublative	rabszolgára	rabszolgákra
allative	rabszolgához	rabszolgákhoz
elative	rabszolgából	rabszolgákból
delative	rabszolgáról	rabszolgákról
ablative	rabszolgától	rabszolgáktól
non-attributive possessive - singular	rabszolgáé	rabszolgáké
non-attributive possessive - plural	rabszolgáéi	rabszolgákéi

Possessive forms of rabszolga
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	rabszolgám	rabszolgáim
2nd person sing.	rabszolgád	rabszolgáid
3rd person sing.	rabszolgája	rabszolgái
1st person plural	rabszolgánk	rabszolgáink
2nd person plural	rabszolgátok	rabszolgáitok
3rd person plural	rabszolgájuk	rabszolgáik

Derived terms

Compound words

• rabszolga-társadalom
• rabszolgafelkelés
• rabszolgatartás

 

Further reading

• rabszolga in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN