rövidítés

Hungarian

Etymology

rövidít +‎ -és

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈrøvidiːteːʃ]
• Hyphenation: rö‧vi‧dí‧tés

Noun

rövidítés (plural rövidítések)

1. abbreviation

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	rövidítés	rövidítések
accusative	rövidítést	rövidítéseket
dative	rövidítésnek	rövidítéseknek
instrumental	rövidítéssel	rövidítésekkel
causal-final	rövidítésért	rövidítésekért
translative	rövidítéssé	rövidítésekké
terminative	rövidítésig	rövidítésekig
essive-formal	rövidítésként	rövidítésekként
essive-modal	—	—
inessive	rövidítésben	rövidítésekben
superessive	rövidítésen	rövidítéseken
adessive	rövidítésnél	rövidítéseknél
illative	rövidítésbe	rövidítésekbe
sublative	rövidítésre	rövidítésekre
allative	rövidítéshez	rövidítésekhez
elative	rövidítésből	rövidítésekből
delative	rövidítésről	rövidítésekről
ablative	rövidítéstől	rövidítésektől
non-attributive possessive - singular	rövidítésé	rövidítéseké
non-attributive possessive - plural	rövidítéséi	rövidítésekéi

Possessive forms of rövidítés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	rövidítésem	rövidítéseim
2nd person sing.	rövidítésed	rövidítéseid
3rd person sing.	rövidítése	rövidítései
1st person plural	rövidítésünk	rövidítéseink
2nd person plural	rövidítésetek	rövidítéseitek
3rd person plural	rövidítésük	rövidítéseik

Further reading

• rövidítés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN