rántás

See also: räntas and rântaș

Hungarian

Etymology

ránt +‎ -ás

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈraːntaːʃ]
• Hyphenation: rán‧tás
• Rhymes: -aːʃ

Noun

rántás (plural rántások)

1. verbal noun of ránt
2. (cooking) roux

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	rántás	rántások
accusative	rántást	rántásokat
dative	rántásnak	rántásoknak
instrumental	rántással	rántásokkal
causal-final	rántásért	rántásokért
translative	rántássá	rántásokká
terminative	rántásig	rántásokig
essive-formal	rántásként	rántásokként
essive-modal	—	—
inessive	rántásban	rántásokban
superessive	rántáson	rántásokon
adessive	rántásnál	rántásoknál
illative	rántásba	rántásokba
sublative	rántásra	rántásokra
allative	rántáshoz	rántásokhoz
elative	rántásból	rántásokból
delative	rántásról	rántásokról
ablative	rántástól	rántásoktól
non-attributive possessive - singular	rántásé	rántásoké
non-attributive possessive - plural	rántáséi	rántásokéi

Possessive forms of rántás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	rántásom	rántásaim
2nd person sing.	rántásod	rántásaid
3rd person sing.	rántása	rántásai
1st person plural	rántásunk	rántásaink
2nd person plural	rántásotok	rántásaitok
3rd person plural	rántásuk	rántásaik

Descendants

• → Romanian: rântaș

Further reading

• (verbal noun): rántás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• (roux): rántás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN