Jump to content

pihenő

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

pihen +‎

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈpiɦɛnøː]
  • Hyphenation: pi‧he‧nő
  • Rhymes: -nøː

Participle

[edit]

pihenő

  1. present participle of pihen

Adjective

[edit]

pihenő (not comparable)

  1. resting

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative pihenő pihenők
accusative pihenőt pihenőket
dative pihenőnek pihenőknek
instrumental pihenővel pihenőkkel
causal-final pihenőért pihenőkért
translative pihenővé pihenőkké
terminative pihenőig pihenőkig
essive-formal pihenőként pihenőkként
essive-modal
inessive pihenőben pihenőkben
superessive pihenőn pihenőkön
adessive pihenőnél pihenőknél
illative pihenőbe pihenőkbe
sublative pihenőre pihenőkre
allative pihenőhöz pihenőkhöz
elative pihenőből pihenőkből
delative pihenőről pihenőkről
ablative pihenőtől pihenőktől
non-attributive
possessive - singular
pihenőé pihenőké
non-attributive
possessive - plural
pihenőéi pihenőkéi

Derived terms

[edit]
Compound words

Noun

[edit]

pihenő (plural pihenők)

  1. rest (a state of quiet and relaxation)
    A következő benzinkútnál tartsunk egy kis pihenőt.Let's take a little rest at the next gas station.
  2. landing (level area at the top of a flight of stairs, or connecting one flight with another)
    Synonym: lépcsőforduló
    A palack legurult a lépcsőn, de megállt a pihenőben.The bottle rolled down the stairs, but came to a halt at the landing.

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative pihenő pihenők
accusative pihenőt pihenőket
dative pihenőnek pihenőknek
instrumental pihenővel pihenőkkel
causal-final pihenőért pihenőkért
translative pihenővé pihenőkké
terminative pihenőig pihenőkig
essive-formal pihenőként pihenőkként
essive-modal
inessive pihenőben pihenőkben
superessive pihenőn pihenőkön
adessive pihenőnél pihenőknél
illative pihenőbe pihenőkbe
sublative pihenőre pihenőkre
allative pihenőhöz pihenőkhöz
elative pihenőből pihenőkből
delative pihenőről pihenőkről
ablative pihenőtől pihenőktől
non-attributive
possessive - singular
pihenőé pihenőké
non-attributive
possessive - plural
pihenőéi pihenőkéi
Possessive forms of pihenő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. pihenőm pihenőim
2nd person sing. pihenőd pihenőid
3rd person sing. pihenője pihenői
1st person plural pihenőnk pihenőink
2nd person plural pihenőtök pihenőitek
3rd person plural pihenőjük pihenőik

Further reading

[edit]
  • pihenő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN