penzió

Hungarian

Etymology

From Latin pensio (“payment”), from pendere (“to weigh”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈpɛnzijoː]
• Hyphenation: pen‧zió
• Rhymes: -joː

Noun

penzió (plural penziók)

1. boarding house, pension (a small hotel, especially in continental Europe, which typically offers lodging and certain meals and services)

   Synonym: panzió

2. (archaic) pension (an annuity paid regularly as benefit to a retired employee)

   Synonym: nyugdíj

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	penzió	penziók
accusative	penziót	penziókat
dative	penziónak	penzióknak
instrumental	penzióval	penziókkal
causal-final	penzióért	penziókért
translative	penzióvá	penziókká
terminative	penzióig	penziókig
essive-formal	penzióként	penziókként
essive-modal	—	—
inessive	penzióban	penziókban
superessive	penzión	penziókon
adessive	penziónál	penzióknál
illative	penzióba	penziókba
sublative	penzióra	penziókra
allative	penzióhoz	penziókhoz
elative	penzióból	penziókból
delative	penzióról	penziókról
ablative	penziótól	penzióktól
non-attributive possessive - singular	penzióé	penzióké
non-attributive possessive - plural	penzióéi	penziókéi

Possessive forms of penzió
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	penzióm	penzióim
2nd person sing.	penziód	penzióid
3rd person sing.	penziója	penziói
1st person plural	penziónk	penzióink
2nd person plural	penziótok	penzióitok
3rd person plural	penziójuk	penzióik

Derived terms

• penziós

Further reading

• penzió in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN