palást

See also: Palast and påläst

Hungarian

palást (cloak)

palást (unrolled lateral surface of a cylinder)

Etymology

Borrowed from Bulgarian плащ (plašt) or from Serbo-Croatian plašt.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈpɒlaːʃt]
• Hyphenation: pa‧lást
• Rhymes: -aːʃt

Noun

palást (plural palástok)

1. cloak, mantle, robe, pall, cope (a long outer garment worn over the shoulders covering the back)
2. (literary, figuratively) cloak (a blanket-like covering)

   Synonym: lepel

3. (mathematics) lateral surface

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	palást	palástok
accusative	palástot	palástokat
dative	palástnak	palástoknak
instrumental	palásttal	palástokkal
causal-final	palástért	palástokért
translative	palásttá	palástokká
terminative	palástig	palástokig
essive-formal	palástként	palástokként
essive-modal	—	—
inessive	palástban	palástokban
superessive	paláston	palástokon
adessive	palástnál	palástoknál
illative	palástba	palástokba
sublative	palástra	palástokra
allative	palásthoz	palástokhoz
elative	palástból	palástokból
delative	palástról	palástokról
ablative	palásttól	palástoktól
non-attributive possessive - singular	palásté	palástoké
non-attributive possessive - plural	palástéi	palástokéi

Possessive forms of palást
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	palástom	palástjaim
2nd person sing.	palástod	palástjaid
3rd person sing.	palástja	palástjai
1st person plural	palástunk	palástjaink
2nd person plural	palástotok	palástjaitok
3rd person plural	palástjuk	palástjaik

Derived terms

• palástol

 

Further reading

• palást in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN