oszloprend

Hungarian

Etymology

oszlop +‎ rend

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈosloprɛnd]
• Hyphenation: osz‧lop‧rend
• Rhymes: -ɛnd

Noun

oszloprend (plural oszloprendek)

1. (architecture) classical order

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	oszloprend	oszloprendek
accusative	oszloprendet	oszloprendeket
dative	oszloprendnek	oszloprendeknek
instrumental	oszloprenddel	oszloprendekkel
causal-final	oszloprendért	oszloprendekért
translative	oszloprenddé	oszloprendekké
terminative	oszloprendig	oszloprendekig
essive-formal	oszloprendként	oszloprendekként
essive-modal	—	—
inessive	oszloprendben	oszloprendekben
superessive	oszloprenden	oszloprendeken
adessive	oszloprendnél	oszloprendeknél
illative	oszloprendbe	oszloprendekbe
sublative	oszloprendre	oszloprendekre
allative	oszloprendhez	oszloprendekhez
elative	oszloprendből	oszloprendekből
delative	oszloprendről	oszloprendekről
ablative	oszloprendtől	oszloprendektől
non-attributive possessive - singular	oszloprendé	oszloprendeké
non-attributive possessive - plural	oszloprendéi	oszloprendekéi

Possessive forms of oszloprend
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	oszloprendem	oszloprendjeim
2nd person sing.	oszloprended	oszloprendjeid
3rd person sing.	oszloprendje	oszloprendjei
1st person plural	oszloprendünk	oszloprendjeink
2nd person plural	oszloprendetek	oszloprendjeitek
3rd person plural	oszloprendjük	oszloprendjeik

Derived terms

• dór oszloprend
• jón oszloprend
• korinthoszi oszloprend

 

Further reading

• oszloprend in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN