oszlop
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Borrowed from a Slavic language.[1] Compare Serbo-Croatian stub.[2]
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]oszlop (plural oszlopok)
Declension
[edit]Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | oszlop | oszlopok |
accusative | oszlopot | oszlopokat |
dative | oszlopnak | oszlopoknak |
instrumental | oszloppal | oszlopokkal |
causal-final | oszlopért | oszlopokért |
translative | oszloppá | oszlopokká |
terminative | oszlopig | oszlopokig |
essive-formal | oszlopként | oszlopokként |
essive-modal | — | — |
inessive | oszlopban | oszlopokban |
superessive | oszlopon | oszlopokon |
adessive | oszlopnál | oszlopoknál |
illative | oszlopba | oszlopokba |
sublative | oszlopra | oszlopokra |
allative | oszlophoz | oszlopokhoz |
elative | oszlopból | oszlopokból |
delative | oszlopról | oszlopokról |
ablative | oszloptól | oszlopoktól |
non-attributive possessive - singular |
oszlopé | oszlopoké |
non-attributive possessive - plural |
oszlopéi | oszlopokéi |
Possessive forms of oszlop | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | oszlopom | oszlopaim |
2nd person sing. | oszlopod | oszlopaid |
3rd person sing. | oszlopa | oszlopai |
1st person plural | oszlopunk | oszlopaink |
2nd person plural | oszlopotok | oszlopaitok |
3rd person plural | oszlopuk | oszlopaik |
Derived terms
[edit]Compound words
References
[edit]- ^ Kniezsa, István (1955) “oszlop”, in A magyar nyelv szláv jövevényszavai I–II. [Slavic loanwords in the Hungarian language] (in Hungarian), Budapest: Kairosz Kiadó, page 364
- ^ oszlop in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
[edit]- oszlop in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN