narancs

Hungarian

Etymology

From early Italian narancia, from Spanish naranja, from Arabic نَارَنْج (nāranj), from Persian نارنگ (nârang), from Sanskrit नारङ्ग (nāraṅga, “orange tree”), of uncertain origin.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈnɒrɒnt͡ʃ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: na‧rancs
• Rhymes: -ɒnt͡ʃ

Noun

narancs (plural narancsok)

1. orange (fruit)
2. orange (colour)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	narancs	narancsok
accusative	narancsot	narancsokat
dative	narancsnak	narancsoknak
instrumental	naranccsal	narancsokkal
causal-final	narancsért	narancsokért
translative	naranccsá	narancsokká
terminative	narancsig	narancsokig
essive-formal	narancsként	narancsokként
essive-modal	—	—
inessive	narancsban	narancsokban
superessive	narancson	narancsokon
adessive	narancsnál	narancsoknál
illative	narancsba	narancsokba
sublative	narancsra	narancsokra
allative	narancshoz	narancsokhoz
elative	narancsból	narancsokból
delative	narancsról	narancsokról
ablative	narancstól	narancsoktól
non-attributive possessive - singular	narancsé	narancsoké
non-attributive possessive - plural	narancséi	narancsokéi

Possessive forms of narancs
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	narancsom	narancsaim
2nd person sing.	narancsod	narancsaid
3rd person sing.	narancsa	narancsai
1st person plural	narancsunk	narancsaink
2nd person plural	narancsotok	narancsaitok
3rd person plural	narancsuk	narancsaik

Derived terms

• narancsos

 

Compound words

• narancsbőr
• narancsdzsem
• narancsfa
• narancshéj
• narancslé
• narancssárga
• narancsszín
• narancsszínű
• vérnarancs

 

Further reading

• narancs in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN