napsugár

Hungarian

nap (“sun”) +‎ sugár (“beam”)

napsugár (plural napsugarak)

Inflection (stem in *-a-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	napsugár	napsugarak
accusative	napsugarat	napsugarakat
dative	napsugárnak	napsugaraknak
instrumental	napsugárral	napsugarakkal
causal-final	napsugárért	napsugarakért
translative	napsugárrá	napsugarakká
terminative	napsugárig	napsugarakig
essive-formal	napsugárként	napsugarakként
essive-modal	—	—
inessive	napsugárban	napsugarakban
superessive	napsugáron	napsugarakon
adessive	napsugárnál	napsugaraknál
illative	napsugárba	napsugarakba
sublative	napsugárra	napsugarakra
allative	napsugárhoz	napsugarakhoz
elative	napsugárból	napsugarakból
delative	napsugárról	napsugarakról
ablative	napsugártól	napsugaraktól
non-attributive possessive – singular	napsugáré	napsugaraké
non-attributive possessive – plural	napsugáréi	napsugarakéi