nagyszülő
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]nagy (“grand”) + szülő (“parent”)
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]nagyszülő (plural nagyszülők)
Declension
[edit]| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | nagyszülő | nagyszülők |
| accusative | nagyszülőt | nagyszülőket |
| dative | nagyszülőnek | nagyszülőknek |
| instrumental | nagyszülővel | nagyszülőkkel |
| causal-final | nagyszülőért | nagyszülőkért |
| translative | nagyszülővé | nagyszülőkké |
| terminative | nagyszülőig | nagyszülőkig |
| essive-formal | nagyszülőként | nagyszülőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nagyszülőben | nagyszülőkben |
| superessive | nagyszülőn | nagyszülőkön |
| adessive | nagyszülőnél | nagyszülőknél |
| illative | nagyszülőbe | nagyszülőkbe |
| sublative | nagyszülőre | nagyszülőkre |
| allative | nagyszülőhöz | nagyszülőkhöz |
| elative | nagyszülőből | nagyszülőkből |
| delative | nagyszülőről | nagyszülőkről |
| ablative | nagyszülőtől | nagyszülőktől |
| non-attributive possessive - singular |
nagyszülőé | nagyszülőké |
| non-attributive possessive - plural |
nagyszülőéi | nagyszülőkéi |
| Possessive forms of nagyszülő | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | nagyszülőm | nagyszüleim nagyszülőim |
| 2nd person sing. | nagyszülőd | nagyszüleid nagyszülőid |
| 3rd person sing. | nagyszülője | nagyszülei nagyszülői |
| 1st person plural | nagyszülőnk | nagyszüleink nagyszülőink |
| 2nd person plural | nagyszülőtök | nagyszüleitek nagyszülőitek |
| 3rd person plural | nagyszülőjük | nagyszüleik nagyszülőik |