nagyhatalom

Hungarian

nagy (“great”) +‎ hatalom (“power”)

nagyhatalom (plural nagyhatalmak)

great power (a sovereign state with the ability to exert its influence on a global scale; also used in figurative sense)
- 1907, Géza Gárdonyi, “A zöld szfinksz”, in Átkozott józanság!‎^[1], Budapest, Singer és Wolfner:
  A véletlen! Micsoda nagyhatalom ez a Földön! Ez intézi a sorsunkat, mint hajó sorsát a szél.
  Chance! What a great power it is on Earth! It manages our fate, just like the wind does the fate of ships.

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	nagyhatalom	nagyhatalmak
accusative	nagyhatalmat	nagyhatalmakat
dative	nagyhatalomnak	nagyhatalmaknak
instrumental	nagyhatalommal	nagyhatalmakkal
causal-final	nagyhatalomért	nagyhatalmakért
translative	nagyhatalommá	nagyhatalmakká
terminative	nagyhatalomig	nagyhatalmakig
essive-formal	nagyhatalomként	nagyhatalmakként
essive-modal	—	—
inessive	nagyhatalomban	nagyhatalmakban
superessive	nagyhatalmon	nagyhatalmakon
adessive	nagyhatalomnál	nagyhatalmaknál
illative	nagyhatalomba	nagyhatalmakba
sublative	nagyhatalomra	nagyhatalmakra
allative	nagyhatalomhoz	nagyhatalmakhoz
elative	nagyhatalomból	nagyhatalmakból
delative	nagyhatalomról	nagyhatalmakról
ablative	nagyhatalomtól	nagyhatalmaktól
non-attributive possessive - singular	nagyhatalomé	nagyhatalmaké
non-attributive possessive - plural	nagyhataloméi	nagyhatalmakéi

Possessive forms of nagyhatalom
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	nagyhatalmam	nagyhatalmaim
2nd person sing.	nagyhatalmad	nagyhatalmaid
3rd person sing.	nagyhatalma	nagyhatalmai
1st person plural	nagyhatalmunk	nagyhatalmaink
2nd person plural	nagyhatalmatok	nagyhatalmaitok
3rd person plural	nagyhatalmuk	nagyhatalmaik