nagybőgő

Hungarian

Etymology

nagy +‎ bőgő

nagybőgő

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈnɒɟbøːɡøː]
• Hyphenation: nagy‧bő‧gő
• Rhymes: -ɡøː

Noun

nagybőgő (plural nagybőgők)

1. (music) double bass, contrabass

   Synonym: gordon

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	nagybőgő	nagybőgők
accusative	nagybőgőt	nagybőgőket
dative	nagybőgőnek	nagybőgőknek
instrumental	nagybőgővel	nagybőgőkkel
causal-final	nagybőgőért	nagybőgőkért
translative	nagybőgővé	nagybőgőkké
terminative	nagybőgőig	nagybőgőkig
essive-formal	nagybőgőként	nagybőgőkként
essive-modal	—	—
inessive	nagybőgőben	nagybőgőkben
superessive	nagybőgőn	nagybőgőkön
adessive	nagybőgőnél	nagybőgőknél
illative	nagybőgőbe	nagybőgőkbe
sublative	nagybőgőre	nagybőgőkre
allative	nagybőgőhöz	nagybőgőkhöz
elative	nagybőgőből	nagybőgőkből
delative	nagybőgőről	nagybőgőkről
ablative	nagybőgőtől	nagybőgőktől
non-attributive possessive - singular	nagybőgőé	nagybőgőké
non-attributive possessive - plural	nagybőgőéi	nagybőgőkéi

Possessive forms of nagybőgő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	nagybőgőm	nagybőgőim
2nd person sing.	nagybőgőd	nagybőgőid
3rd person sing.	nagybőgője	nagybőgői
1st person plural	nagybőgőnk	nagybőgőink
2nd person plural	nagybőgőtök	nagybőgőitek
3rd person plural	nagybőgőjük	nagybőgőik

Further reading

• nagybőgő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN