nagyapa

Hungarian

Etymology

nagy (“grand”) +‎ apa (“father”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈnɒɟɒpɒ]
• Hyphenation: nagy‧apa
• Rhymes: -pɒ

Noun

nagyapa (plural nagyapák)

1. grandfather

   Synonyms: nagypapa, öregapa

   Coordinate terms: nagymama, nagyanya, nagyanyó, öreganya, nagyi

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)

	singular	plural
nominative	nagyapa	nagyapák
accusative	nagyapát	nagyapákat
dative	nagyapának	nagyapáknak
instrumental	nagyapával	nagyapákkal
causal-final	nagyapáért	nagyapákért
translative	nagyapává	nagyapákká
terminative	nagyapáig	nagyapákig
essive-formal	nagyapaként	nagyapákként
essive-modal	—	—
inessive	nagyapában	nagyapákban
superessive	nagyapán	nagyapákon
adessive	nagyapánál	nagyapáknál
illative	nagyapába	nagyapákba
sublative	nagyapára	nagyapákra
allative	nagyapához	nagyapákhoz
elative	nagyapából	nagyapákból
delative	nagyapáról	nagyapákról
ablative	nagyapától	nagyapáktól
non-attributive possessive – singular	nagyapáé	nagyapáké
non-attributive possessive – plural	nagyapáéi	nagyapákéi

Possessive forms of nagyapa

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	nagyapám	nagyapáim (nagyapjaim)
2nd person sing.	nagyapád	nagyapáid (nagyapjaid)
3rd person sing.	nagyapja	nagyapái (nagyapjai)
1st person plural	nagyapánk	nagyapáink (nagyapjaink)
2nd person plural	nagyapátok	nagyapáitok (nagyapjaitok)
3rd person plural	nagyapjuk	nagyapáik (nagyapjaik)

Derived terms

(Compound words):

• dédnagyapa

Further reading

• nagyapa in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN