nagyíthatatlan

Hungarian

Etymology

nagyít (“to magnify, enlarge”) +‎ -hatatlan (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈnɒɟiːthɒtɒtlɒn]
• Hyphenation: na‧gyít‧ha‧tat‧lan

Adjective

nagyíthatatlan (comparative nagyíthatatlanabb, superlative legnagyíthatatlanabb)

1. unmagnifiable, unenlargeable

   Antonym: nagyítható

   Ez a kép nagyíthatatlan. ― This image cannot be enlarged.

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	nagyíthatatlan	nagyíthatatlanok
accusative	nagyíthatatlant	nagyíthatatlanokat
dative	nagyíthatatlannak	nagyíthatatlanoknak
instrumental	nagyíthatatlannal	nagyíthatatlanokkal
causal-final	nagyíthatatlanért	nagyíthatatlanokért
translative	nagyíthatatlanná	nagyíthatatlanokká
terminative	nagyíthatatlanig	nagyíthatatlanokig
essive-formal	nagyíthatatlanként	nagyíthatatlanokként
essive-modal	nagyíthatatlanul	—
inessive	nagyíthatatlanban	nagyíthatatlanokban
superessive	nagyíthatatlanon	nagyíthatatlanokon
adessive	nagyíthatatlannál	nagyíthatatlanoknál
illative	nagyíthatatlanba	nagyíthatatlanokba
sublative	nagyíthatatlanra	nagyíthatatlanokra
allative	nagyíthatatlanhoz	nagyíthatatlanokhoz
elative	nagyíthatatlanból	nagyíthatatlanokból
delative	nagyíthatatlanról	nagyíthatatlanokról
ablative	nagyíthatatlantól	nagyíthatatlanoktól
non-attributive possessive - singular	nagyíthatatlané	nagyíthatatlanoké
non-attributive possessive - plural	nagyíthatatlanéi	nagyíthatatlanokéi

Derived terms

• nagyíthatatlanság