miniszterelnök

Hungarian

Etymology

miniszter +‎ elnök

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈministɛrɛlnøk]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: mi‧nisz‧ter‧el‧nök

Noun

miniszterelnök (plural miniszterelnökök)

1. prime minister, head of government

Declension

Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	miniszterelnök	miniszterelnökök
accusative	miniszterelnököt	miniszterelnököket
dative	miniszterelnöknek	miniszterelnököknek
instrumental	miniszterelnökkel	miniszterelnökökkel
causal-final	miniszterelnökért	miniszterelnökökért
translative	miniszterelnökké	miniszterelnökökké
terminative	miniszterelnökig	miniszterelnökökig
essive-formal	miniszterelnökként	miniszterelnökökként
essive-modal	—	—
inessive	miniszterelnökben	miniszterelnökökben
superessive	miniszterelnökön	miniszterelnökökön
adessive	miniszterelnöknél	miniszterelnököknél
illative	miniszterelnökbe	miniszterelnökökbe
sublative	miniszterelnökre	miniszterelnökökre
allative	miniszterelnökhöz	miniszterelnökökhöz
elative	miniszterelnökből	miniszterelnökökből
delative	miniszterelnökről	miniszterelnökökről
ablative	miniszterelnöktől	miniszterelnököktől
non-attributive possessive - singular	miniszterelnöké	miniszterelnököké
non-attributive possessive - plural	miniszterelnökéi	miniszterelnökökéi

Possessive forms of miniszterelnök
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	miniszterelnököm	miniszterelnökeim
2nd person sing.	miniszterelnököd	miniszterelnökeid
3rd person sing.	miniszterelnöke	miniszterelnökei
1st person plural	miniszterelnökünk	miniszterelnökeink
2nd person plural	miniszterelnökötök	miniszterelnökeitek
3rd person plural	miniszterelnökük	miniszterelnökeik

Further reading

• miniszterelnök in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN