minősítés

Hungarian

Etymology

minősít +‎ -és

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈminøːʃiːteːʃ]
• Hyphenation: mi‧nő‧sí‧tés

Noun

minősítés (plural minősítések)

1. classification
2. qualification
3. (lexicography) stylistic labeling, label

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	minősítés	minősítések
accusative	minősítést	minősítéseket
dative	minősítésnek	minősítéseknek
instrumental	minősítéssel	minősítésekkel
causal-final	minősítésért	minősítésekért
translative	minősítéssé	minősítésekké
terminative	minősítésig	minősítésekig
essive-formal	minősítésként	minősítésekként
essive-modal	—	—
inessive	minősítésben	minősítésekben
superessive	minősítésen	minősítéseken
adessive	minősítésnél	minősítéseknél
illative	minősítésbe	minősítésekbe
sublative	minősítésre	minősítésekre
allative	minősítéshez	minősítésekhez
elative	minősítésből	minősítésekből
delative	minősítésről	minősítésekről
ablative	minősítéstől	minősítésektől
non-attributive possessive – singular	minősítésé	minősítéseké
non-attributive possessive – plural	minősítéséi	minősítésekéi

Possessive forms of minősítés

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	minősítésem	minősítéseim
2nd person sing.	minősítésed	minősítéseid
3rd person sing.	minősítése	minősítései
1st person plural	minősítésünk	minősítéseink
2nd person plural	minősítésetek	minősítéseitek
3rd person plural	minősítésük	minősítéseik

Further reading

• minősítés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN