megkezdés

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

megkezd +‎ -és

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmɛkːɛzdeːʃ]
  • Hyphenation: meg‧kez‧dés

Noun

[edit]

megkezdés (plural megkezdések)

  1. opening, commencement, initiation, start (the beginning of an activity)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative megkezdés megkezdések
accusative megkezdést megkezdéseket
dative megkezdésnek megkezdéseknek
instrumental megkezdéssel megkezdésekkel
causal-final megkezdésért megkezdésekért
translative megkezdéssé megkezdésekké
terminative megkezdésig megkezdésekig
essive-formal megkezdésként megkezdésekként
essive-modal
inessive megkezdésben megkezdésekben
superessive megkezdésen megkezdéseken
adessive megkezdésnél megkezdéseknél
illative megkezdésbe megkezdésekbe
sublative megkezdésre megkezdésekre
allative megkezdéshez megkezdésekhez
elative megkezdésből megkezdésekből
delative megkezdésről megkezdésekről
ablative megkezdéstől megkezdésektől
non-attributive
possessive - singular
megkezdésé megkezdéseké
non-attributive
possessive - plural
megkezdéséi megkezdésekéi
Possessive forms of megkezdés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. megkezdésem megkezdéseim
2nd person sing. megkezdésed megkezdéseid
3rd person sing. megkezdése megkezdései
1st person plural megkezdésünk megkezdéseink
2nd person plural megkezdésetek megkezdéseitek
3rd person plural megkezdésük megkezdéseik