megfoghatatlan

Hungarian

Etymology

megfog +‎ -hatatlan

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛkfokhɒtɒtlɒn]
• Hyphenation: meg‧fog‧ha‧tat‧lan

Adjective

megfoghatatlan (comparative megfoghatatlanabb, superlative legmegfoghatatlanabb)

1. incomprehensible, inconceivable, unfathomable, inexplicable

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	megfoghatatlan	megfoghatatlanok
accusative	megfoghatatlant	megfoghatatlanokat
dative	megfoghatatlannak	megfoghatatlanoknak
instrumental	megfoghatatlannal	megfoghatatlanokkal
causal-final	megfoghatatlanért	megfoghatatlanokért
translative	megfoghatatlanná	megfoghatatlanokká
terminative	megfoghatatlanig	megfoghatatlanokig
essive-formal	megfoghatatlanként	megfoghatatlanokként
essive-modal	megfoghatatlanul	—
inessive	megfoghatatlanban	megfoghatatlanokban
superessive	megfoghatatlanon	megfoghatatlanokon
adessive	megfoghatatlannál	megfoghatatlanoknál
illative	megfoghatatlanba	megfoghatatlanokba
sublative	megfoghatatlanra	megfoghatatlanokra
allative	megfoghatatlanhoz	megfoghatatlanokhoz
elative	megfoghatatlanból	megfoghatatlanokból
delative	megfoghatatlanról	megfoghatatlanokról
ablative	megfoghatatlantól	megfoghatatlanoktól
non-attributive possessive – singular	megfoghatatlané	megfoghatatlanoké
non-attributive possessive – plural	megfoghatatlanéi	megfoghatatlanokéi

Derived terms

• megfoghatatlanság
• megfoghatatlanul

Further reading

• megfoghatatlan in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.