Jump to content

megfog

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

meg- +‎ fog

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmɛkfoɡ]
  • Hyphenation: meg‧fog
  • Rhymes: -oɡ

Verb

[edit]

megfog

  1. (transitive) to grab, to catch

Conjugation

[edit]
Conjugation of megfog
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. megfogok megfogsz megfog megfogunk megfogtok megfognak
def. megfogom megfogod megfogja megfogjuk megfogjátok megfogják
2nd obj megfoglak
past indef. megfogtam megfogtál megfogott megfogtunk megfogtatok megfogtak
def. megfogtam megfogtad megfogta megfogtuk megfogtátok megfogták
2nd obj megfogtalak
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog fogni.
archaic
preterite
indef. megfogék megfogál megfoga megfogánk megfogátok megfogának
def. megfogám megfogád megfogá megfogánk megfogátok megfogák
2nd obj megfogálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megfog vala, megfogott vala/volt.
archaic future indef. megfogandok megfogandasz megfogand megfogandunk megfogandotok megfogandanak
def. megfogandom megfogandod megfogandja megfogandjuk megfogandjátok megfogandják
2nd obj megfogandalak
condi­tional pre­sent indef. megfognék megfognál megfogna megfognánk megfognátok megfognának
def. megfognám megfognád megfogná megfognánk
(or megfognók)
megfognátok megfognák
2nd obj megfognálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. megfogott volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. megfogjak megfogj or
megfogjál
megfogjon megfogjunk megfogjatok megfogjanak
def. megfogjam megfogd or
megfogjad
megfogja megfogjuk megfogjátok megfogják
2nd obj megfogjalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megfogott légyen
infinitive megfogni megfognom megfognod megfognia megfognunk megfognotok megfogniuk
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
megfogás megfogó megfogott megfogandó megfogva (megfogván) megfogat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem fog meg or meg is fog.
Potential conjugation of megfog
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. megfoghatok megfoghatsz megfoghat megfoghatunk megfoghattok megfoghatnak
def. megfoghatom megfoghatod megfoghatja megfoghatjuk megfoghatjátok megfoghatják
2nd obj megfoghatlak
past indef. megfoghattam megfoghattál megfoghatott megfoghattunk megfoghattatok megfoghattak
def. megfoghattam megfoghattad megfoghatta megfoghattuk megfoghattátok megfoghatták
2nd obj megfoghattalak
archaic
preterite
indef. megfoghaték megfoghatál megfoghata megfoghatánk megfoghatátok megfoghatának
def. megfoghatám megfoghatád megfoghatá megfoghatánk megfoghatátok megfoghaták
2nd obj megfoghatálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megfoghat vala, megfoghatott vala/volt.
archaic future indef. megfoghatandok
or megfogandhatok
megfoghatandasz
or megfogandhatsz
megfoghatand
or megfogandhat
megfoghatandunk
or megfogandhatunk
megfoghatandotok
or megfogandhattok
megfoghatandanak
or megfogandhatnak
def. megfoghatandom
or megfogandhatom
megfoghatandod
or megfogandhatod
megfoghatandja
or megfogandhatja
megfoghatandjuk
or megfogandhatjuk
megfoghatandjátok
or megfogandhatjátok
megfoghatandják
or megfogandhatják
2nd obj megfoghatandalak
or megfogandhatlak
condi­tional pre­sent indef. megfoghatnék megfoghatnál megfoghatna megfoghatnánk megfoghatnátok megfoghatnának
def. megfoghatnám megfoghatnád megfoghatná megfoghatnánk
(or megfoghatnók)
megfoghatnátok megfoghatnák
2nd obj megfoghatnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. megfoghatott volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. megfoghassak megfoghass or
megfoghassál
megfoghasson megfoghassunk megfoghassatok megfoghassanak
def. megfoghassam megfoghasd or
megfoghassad
megfoghassa megfoghassuk megfoghassátok megfoghassák
2nd obj megfoghassalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megfoghatott légyen
infinitive (megfoghatni) (megfoghatnom) (megfoghatnod) (megfoghatnia) (megfoghatnunk) (megfoghatnotok) (megfoghatniuk)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
megfogható megfoghatatlan (megfoghatva / megfoghatván)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem foghat meg or meg is foghat.

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]
  • megfog in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.