magánhangzó

Hungarian

magán- (“on itself, by itself”) +‎ hangzó (“sounding”), from hangzik (“to sound”)

magánhangzó (plural magánhangzók)

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	magánhangzó	magánhangzók
accusative	magánhangzót	magánhangzókat
dative	magánhangzónak	magánhangzóknak
instrumental	magánhangzóval	magánhangzókkal
causal-final	magánhangzóért	magánhangzókért
translative	magánhangzóvá	magánhangzókká
terminative	magánhangzóig	magánhangzókig
essive-formal	magánhangzóként	magánhangzókként
essive-modal	—	—
inessive	magánhangzóban	magánhangzókban
superessive	magánhangzón	magánhangzókon
adessive	magánhangzónál	magánhangzóknál
illative	magánhangzóba	magánhangzókba
sublative	magánhangzóra	magánhangzókra
allative	magánhangzóhoz	magánhangzókhoz
elative	magánhangzóból	magánhangzókból
delative	magánhangzóról	magánhangzókról
ablative	magánhangzótól	magánhangzóktól
non-attributive possessive - singular	magánhangzóé	magánhangzóké
non-attributive possessive - plural	magánhangzóéi	magánhangzókéi

Possessive forms of magánhangzó
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	magánhangzóm	magánhangzóim
2nd person sing.	magánhangzód	magánhangzóid
3rd person sing.	magánhangzója	magánhangzói
1st person plural	magánhangzónk	magánhangzóink
2nd person plural	magánhangzótok	magánhangzóitok
3rd person plural	magánhangzójuk	magánhangzóik

Compound words