magánélet

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

magán- (private) +‎ élet (life)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmɒɡaːneːlɛt]
  • Hyphenation: ma‧gán‧élet
  • Rhymes: -ɛt

Noun

[edit]

magánélet (usually uncountable, plural magánéletek)

  1. private life

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative magánélet magánéletek
accusative magánéletet magánéleteket
dative magánéletnek magánéleteknek
instrumental magánélettel magánéletekkel
causal-final magánéletért magánéletekért
translative magánéletté magánéletekké
terminative magánéletig magánéletekig
essive-formal magánéletként magánéletekként
essive-modal
inessive magánéletben magánéletekben
superessive magánéleten magánéleteken
adessive magánéletnél magánéleteknél
illative magánéletbe magánéletekbe
sublative magánéletre magánéletekre
allative magánélethez magánéletekhez
elative magánéletből magánéletekből
delative magánéletről magánéletekről
ablative magánélettől magánéletektől
non-attributive
possessive - singular
magánéleté magánéleteké
non-attributive
possessive - plural
magánéletéi magánéletekéi
Possessive forms of magánélet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. magánéletem magánéleteim
2nd person sing. magánéleted magánéleteid
3rd person sing. magánélete magánéletei
1st person plural magánéletünk magánéleteink
2nd person plural magánéletetek magánéleteitek
3rd person plural magánéletük magánéleteik