kooperáció

Hungarian

Borrowed from Late Latin cooperatio.^[1] With -áció ending.

kooperáció (plural kooperációk)

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	kooperáció	kooperációk
accusative	kooperációt	kooperációkat
dative	kooperációnak	kooperációknak
instrumental	kooperációval	kooperációkkal
causal-final	kooperációért	kooperációkért
translative	kooperációvá	kooperációkká
terminative	kooperációig	kooperációkig
essive-formal	kooperációként	kooperációkként
essive-modal	—	—
inessive	kooperációban	kooperációkban
superessive	kooperáción	kooperációkon
adessive	kooperációnál	kooperációknál
illative	kooperációba	kooperációkba
sublative	kooperációra	kooperációkra
allative	kooperációhoz	kooperációkhoz
elative	kooperációból	kooperációkból
delative	kooperációról	kooperációkról
ablative	kooperációtól	kooperációktól
non-attributive possessive - singular	kooperációé	kooperációké
non-attributive possessive - plural	kooperációéi	kooperációkéi

Possessive forms of kooperáció
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kooperációm	kooperációim
2nd person sing.	kooperációd	kooperációid
3rd person sing.	kooperációja	kooperációi
1st person plural	kooperációnk	kooperációink
2nd person plural	kooperációtok	kooperációitok
3rd person plural	kooperációjuk	kooperációik

^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN