Jump to content

konszolidáció

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from French consolidation.[1] With Latinate -áció ending.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkonsolidaːt͡sijoː]
  • Hyphenation: kon‧szo‧li‧dá‧ció
  • Rhymes: -joː

Noun

[edit]

konszolidáció (plural konszolidációk)

  1. consolidation

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative konszolidáció konszolidációk
accusative konszolidációt konszolidációkat
dative konszolidációnak konszolidációknak
instrumental konszolidációval konszolidációkkal
causal-final konszolidációért konszolidációkért
translative konszolidációvá konszolidációkká
terminative konszolidációig konszolidációkig
essive-formal konszolidációként konszolidációkként
essive-modal
inessive konszolidációban konszolidációkban
superessive konszolidáción konszolidációkon
adessive konszolidációnál konszolidációknál
illative konszolidációba konszolidációkba
sublative konszolidációra konszolidációkra
allative konszolidációhoz konszolidációkhoz
elative konszolidációból konszolidációkból
delative konszolidációról konszolidációkról
ablative konszolidációtól konszolidációktól
non-attributive
possessive - singular
konszolidációé konszolidációké
non-attributive
possessive - plural
konszolidációéi konszolidációkéi
Possessive forms of konszolidáció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. konszolidációm konszolidációim
2nd person sing. konszolidációd konszolidációid
3rd person sing. konszolidációja konszolidációi
1st person plural konszolidációnk konszolidációink
2nd person plural konszolidációtok konszolidációitok
3rd person plural konszolidációjuk konszolidációik

Derived terms

[edit]
[edit]

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

[edit]