konfiguráció

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from New Latin configuratio, from configurare.[1] With -áció ending.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkoɱfiɡuraːt͡sijoː]
  • Hyphenation: kon‧fi‧gu‧rá‧ció
  • Rhymes: -joː

Noun

[edit]

konfiguráció (plural konfigurációk)

  1. configuration

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative konfiguráció konfigurációk
accusative konfigurációt konfigurációkat
dative konfigurációnak konfigurációknak
instrumental konfigurációval konfigurációkkal
causal-final konfigurációért konfigurációkért
translative konfigurációvá konfigurációkká
terminative konfigurációig konfigurációkig
essive-formal konfigurációként konfigurációkként
essive-modal
inessive konfigurációban konfigurációkban
superessive konfiguráción konfigurációkon
adessive konfigurációnál konfigurációknál
illative konfigurációba konfigurációkba
sublative konfigurációra konfigurációkra
allative konfigurációhoz konfigurációkhoz
elative konfigurációból konfigurációkból
delative konfigurációról konfigurációkról
ablative konfigurációtól konfigurációktól
non-attributive
possessive - singular
konfigurációé konfigurációké
non-attributive
possessive - plural
konfigurációéi konfigurációkéi
Possessive forms of konfiguráció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. konfigurációm konfigurációim
2nd person sing. konfigurációd konfigurációid
3rd person sing. konfigurációja konfigurációi
1st person plural konfigurációnk konfigurációink
2nd person plural konfigurációtok konfigurációitok
3rd person plural konfigurációjuk konfigurációik

Derived terms

[edit]

(Compound words):

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN