kollázs

Hungarian

kollázs

Etymology

Borrowed from French collage (literally “gluing”), from coller (“to glue”), from Ancient Greek κόλλα (kólla, “glue”). With -ázs ending.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkolːaːʒ]
• Hyphenation: kol‧lázs
• Rhymes: -aːʒ

Noun

kollázs (plural kollázsok)

1. collage

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	kollázs	kollázsok
accusative	kollázst	kollázsokat
dative	kollázsnak	kollázsoknak
instrumental	kollázzsal	kollázsokkal
causal-final	kollázsért	kollázsokért
translative	kollázzsá	kollázsokká
terminative	kollázsig	kollázsokig
essive-formal	kollázsként	kollázsokként
essive-modal	—	—
inessive	kollázsban	kollázsokban
superessive	kollázson	kollázsokon
adessive	kollázsnál	kollázsoknál
illative	kollázsba	kollázsokba
sublative	kollázsra	kollázsokra
allative	kollázshoz	kollázsokhoz
elative	kollázsból	kollázsokból
delative	kollázsról	kollázsokról
ablative	kollázstól	kollázsoktól
non-attributive possessive – singular	kollázsé	kollázsoké
non-attributive possessive – plural	kollázséi	kollázsokéi

Possessive forms of kollázs

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kollázsom	kollázsaim
2nd person sing.	kollázsod	kollázsaid
3rd person sing.	kollázsa	kollázsai
1st person plural	kollázsunk	kollázsaink
2nd person plural	kollázsotok	kollázsaitok
3rd person plural	kollázsuk	kollázsaik