Jump to content

kincstár

From Wiktionary, the free dictionary

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

kincs +‎ tár

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkint͡ʃtaːr]
  • Hyphenation: kincs‧tár
  • Rhymes: -aːr

Noun

[edit]

kincstár (plural kincstárak)

  1. treasury

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative kincstár kincstárak
accusative kincstárat kincstárakat
dative kincstárnak kincstáraknak
instrumental kincstárral kincstárakkal
causal-final kincstárért kincstárakért
translative kincstárrá kincstárakká
terminative kincstárig kincstárakig
essive-formal kincstárként kincstárakként
essive-modal
inessive kincstárban kincstárakban
superessive kincstáron kincstárakon
adessive kincstárnál kincstáraknál
illative kincstárba kincstárakba
sublative kincstárra kincstárakra
allative kincstárhoz kincstárakhoz
elative kincstárból kincstárakból
delative kincstárról kincstárakról
ablative kincstártól kincstáraktól
non-attributive
possessive - singular
kincstáré kincstáraké
non-attributive
possessive - plural
kincstáréi kincstárakéi
Possessive forms of kincstár
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kincstáram kincstáraim
2nd person sing. kincstárad kincstáraid
3rd person sing. kincstára kincstárai
1st person plural kincstárunk kincstáraink
2nd person plural kincstáratok kincstáraitok
3rd person plural kincstáruk kincstáraik

Derived terms

[edit]
Compound words

Further reading

[edit]