kincstári
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]kincstár (“treasury”) + -i (adjective-forming suffix)
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]kincstári (not comparable)
- (attributive) treasury
- kincstári kötvények ― treasury bonds
Declension
[edit]| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kincstári | kincstáriak |
| accusative | kincstárit | kincstáriakat |
| dative | kincstárinak | kincstáriaknak |
| instrumental | kincstárival | kincstáriakkal |
| causal-final | kincstáriért | kincstáriakért |
| translative | kincstárivá | kincstáriakká |
| terminative | kincstáriig | kincstáriakig |
| essive-formal | kincstáriként | kincstáriakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kincstáriban | kincstáriakban |
| superessive | kincstárin | kincstáriakon |
| adessive | kincstárinál | kincstáriaknál |
| illative | kincstáriba | kincstáriakba |
| sublative | kincstárira | kincstáriakra |
| allative | kincstárihoz | kincstáriakhoz |
| elative | kincstáriból | kincstáriakból |
| delative | kincstáriról | kincstáriakról |
| ablative | kincstáritól | kincstáriaktól |
| non-attributive possessive - singular |
kincstárié | kincstáriaké |
| non-attributive possessive - plural |
kincstáriéi | kincstáriakéi |
Derived terms
[edit]Expressions
Further reading
[edit]- kincstári in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN