kereszt

Hungarian

Borrowed from a South Slavic language. Compare Serbo-Croatian krst (“cross”) and Bulgarian кръст (krǎst).^[1] From Proto-Slavic *krьstъ.

kereszt (plural keresztek)

cross
(typography) dagger (the text character †, used for footnotes and to signify death)
(religion) crucifix (on which Jesus died)
(music) the name of the sharp symbol ♯ indicating a note one semitone higher
Hypernym: módosítójel

Coordinate terms: bé, kettős kereszt, bebé, feloldójel

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	kereszt	keresztek
accusative	keresztet	kereszteket
dative	keresztnek	kereszteknek
instrumental	kereszttel	keresztekkel
causal-final	keresztért	keresztekért
translative	keresztté	keresztekké
terminative	keresztig	keresztekig
essive-formal	keresztként	keresztekként
essive-modal	—	—
inessive	keresztben	keresztekben
superessive	kereszten	kereszteken
adessive	keresztnél	kereszteknél
illative	keresztbe	keresztekbe
sublative	keresztre	keresztekre
allative	kereszthez	keresztekhez
elative	keresztből	keresztekből
delative	keresztről	keresztekről
ablative	kereszttől	keresztektől
non-attributive possessive - singular	kereszté	kereszteké
non-attributive possessive - plural	keresztéi	keresztekéi

Compound words

Expressions

^ kereszt in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)