kerék

See also: kerek and kérek

Hungarian

kerék

Etymology

From the adjective kerek (“round”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɛreːk]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: ke‧rék
• Rhymes: -eːk

Noun

kerék (plural kerekek)

1. wheel

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	kerék	kerekek
accusative	kereket	kerekeket
dative	keréknek	kerekeknek
instrumental	kerékkel	kerekekkel
causal-final	kerékért	kerekekért
translative	kerékké	kerekekké
terminative	kerékig	kerekekig
essive-formal	kerékként	kerekekként
essive-modal	—	—
inessive	kerékben	kerekekben
superessive	keréken	kerekeken
adessive	keréknél	kerekeknél
illative	kerékbe	kerekekbe
sublative	kerékre	kerekekre
allative	kerékhez	kerekekhez
elative	kerékből	kerekekből
delative	kerékről	kerekekről
ablative	keréktől	kerekektől
non-attributive possessive – singular	keréké	kerekeké
non-attributive possessive – plural	kerékéi	kerekekéi

Possessive forms of kerék

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kerekem	kerekeim
2nd person sing.	kereked	kerekeid
3rd person sing.	kereke	kerekei
1st person plural	kerekünk	kerekeink
2nd person plural	kereketek	kerekeitek
3rd person plural	kerekük	kerekeik

Derived terms

• kerekes
• kerekezik
• kerekű

Compound words

• cigánykerék
• fogaskerék
• kerékagy
• kerékpár
• kerékvágás
• kerékzörgés
• mókuskerék
• óriáskerék
• pótkerék

Expressions

• ha a nagyanyámnak kereke volna, gurulna
• hiányzik egy kereke
• kereket old
• kerékbe tör
• nincs ki a négy kereke
• nincs ki mind a négy kereke

Further reading

• kerék in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN